Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál

Képtelenség a négynapnyi irodalmi programból kiválasztani ötöt, ennek ellenére vállaltuk a feladatot, és rögtön csaltunk is... Megmutatunk néhány számunkra fontos könyvet – de tényleg csak néhányat, mert egyfelől a fesztiválon a kortárs világirodalom legizgalmasabb alakjai jelennek meg, Finnországtól Szlovákián és Olaszországon át egészen Spanyolországig bejárjuk a világot, amelyet az irodalom hoz létre, másfelől az ősz legfontosabb magyar könyveit is bemutatjuk Egressy Zoltán, Finy Petra, Gerlóczy Márton, Háy János, Németh Gábor, Szabó T. Anna, Szendrői Csaba, Szilasi László, Szöllősi Mátyás, Závada Pál tollából, a fesztivált pedig Kollár-Klemencz László új regényének, az Anyám tenyerének bemutatója zárja: az íráshoz kapcsolódva ugyanis új dalok születtek.

Olvasni kell, ezért most 5+1 könyvet ajánlunk, amelyek bemutatója október 10. és 14. között az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon, a Millenáris – Nemzeti Táncszínházban lesz.

Fotó: Posztós János, Müpa

Claudia Durastanti: Ismerős idegenek

Az Ismerős idegenek húsz nyelven jelent meg. Az olasz Claudia Durastanti nagyszerű története egy sokak számára szélsőséges, talán elképzelhetetlen helyzetet mesél el: hogyan válik felnőtté két siket szülő gyereke, akit még a jelvnyelvre sem tanítottak meg? Hogyan képzelhető el a család és az egyén élete, ha az alapvető kommunikációba már kódolva van a félreértés? A lány ráadásul két, egymástól nyelvileg, kulturálisan, méretileg és történetileg is különböző helyen töltötte gyerekkorát, az olaszországi Basilicata tartomány egyik falujában és New Yorkban. A Todero Anna fordításában megjelent Ismerős idegenek a családi mitológiagyártás feladatát végzi el, szembenéz a csendekkel.

A szerzővel október 10-én Ott Anna beszélget a Könyves Magazin Színpadon.

Sofi Oksanen: Ugyanaz a folyó

A Tisztogatás, illetve a Sztálin tehenei című, mára klasszikussá vált regények írója, Sofi Oksanen Ugyanaz a folyó című új könyve esszékötet. Az irodalmi felelősség- és szerepvállalás aktusa: az észt–finn író a nők elleni nemi erőszakról beszél, az ukrajnai háború egyik olyan témájáról, amelyet még mindig hallgatás övez. Oksanen hasonlót tesz, mint fikciós szövegeiben, mert megmutatja, hogy „a szexuális erőszak nemcsak a nőket érinti, hanem az egész emberiséget”. Szerinte a fontos történeteket csak akkor látjuk valóban fontosnak, ha érthetőek számunkra, és csak akkor lesznek érthetőek, ha felismerjük a mögöttük álló jelenségeket, ha kontextusba tudjuk helyezni őket. Történelmi, kultúrtörténeti és társadalmi kontextusba helyezi a háborút, és körbejárja, hogyan használja fel Oroszország újra a korábbi háborúk forgatókönyveit Ukrajnában, és miért a nőket akarja elhallgattatni belföldön és külföldön egyaránt. 

A szerzővel október 11-én Karafiáth Orsolya beszélget a Nagyteremben. 

Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Kemény István: Lovag Dulcinea

Évek óta az egyik legjobban várt könyv Kemény István verses regénye, amely a Don Quijote-sztorit hozza játékba. A Lovag Dulcinea 2020-ban kezdődik, amikor egy lány kóbor lovaggá válik. Ahogy Don Quijote négyszáz évvel ezelőtt a racionálissá váló világban próbál lovagként élni, addig a lánynak ennél sokkal bonyolultabb a feladata, és ehhez csak elég körbenézni. Irracionalitás, fake news, igazságon túli világ, termelés, monománia, figyelemgazdaság, ideológiák, tudatmódosítók, technológiai rabság jellemzi a kort, amelyben Kemény lovagjának dolga van.

A szerzővel október 12-én Szegő János beszélget a Nagyteremben.

Irene Solá: Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az izlandi Jón Kalman Stefánsson mellett a Margó történetének egyik legnagyobb sikere a katalán Irene Solá nevéhez fűződik. Magyarul 2021-ben megjelent Énekelek, s táncot jár a hegy című regénye az év könyve volt a Könyves Magazin szerkesztősége szerint. Ennek egyik oka, hogy megtalálták Solá tökéletes fordítóját: Nemes Krisztina a lírai szépségű történethez csodás nyelvet talált, így a Pireneusok még biztosan nem látszott ennyire ismerősnek.

A fordító és a Pireneusok nem változott Solá harmadik magyarul megjelenő könyve esetében sem: a Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél című regényben az idő viharai elragadták a férfiakat, így a Clavell-házat ottmaradt nők lakják. Színes, mágikus karneváli hangulat sötétségről és fényről, valóságról és meséről, emlékezésről és felejtésről.

A szerzővel október 12-én Ruff Orsolya beszélget a Nagyteremben.

Simon Márton: Hideg pizza

Az első Margó Irodalmi Fesztivált 2011-ben a város különböző pontjain rendeztük meg. A Madách téren a Godot-ban, a Margitszigeten a Holdudvarban, a Blaha Lujza téren a Corvintetőn – ez utóbbin lépett fel Simon Márton. Azóta sok Margót szerveztünk, és mindig örültünk, ha a költő új kötetet mutatott be: Polaroidok, Rókák esküvője, Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni. Most újabb eseményre készülünk, amelyhez feltétlenül érdemes megrendelni a szerzőtől új verseskötetét. Még mi sem tudunk róla többet, mint amit mindenkinek elárult, de nekünk ennyi elég is, várjuk! Milyen lesz tehát a Hideg pizza? Teli olyan instant klasszikusokkal, mint a Mióta tudom, hogy sosem tehetlek annyira boldoggá, mint az, amikor tetriszezel, a Világ legkoszosabb poharai, a Jézus és a dinoszauruszok, és persze a Vajon hányan halnak meg egyébként évente az IKEA-ban?

A szerzővel október 10-én Valuska László beszélget a Nagyteremben.

Fotó: Felvégi Andrea, Müpa

 Margó Könyvek

A cikk elején említett csalás hazabeszélés: tavaly indult el a Helikon Kiadóval közös sorozatunk, a Margó Könyvek. Európa különböző országaiból hozunk szerzőket, mert abban bízunk, hogy a Margó nemcsak rendezvény, hanem nyitott olvasóközösség is, ami nem akar mindig biztosra menni, amikor olvasmányt választ. Tavaly hat könyvvel és szerzőikkel találkozhattatok, és így lesz ez idén is.

Két könyvet kiemelünk az idei listából. A finn Asko Sahlberg Ők című regénye a 19. század elejére ugrik vissza, de ez szinte nem is olyan nagy időbeli távolság, ha az alaphelyzetet vesszük: két testvér, Henrik és Erik ellentétes oldalon harcol az orosz–svéd háborúban. Miután Finnország végleg a cár uralma alá kerül, az idősebbik fiú is hazatér az évekkel azelőtt haraggal otthagyott családi birtokra, és mondanunk se kell, mennyire nem egyszerű a hazatérés Sahlberg feszes, atmoszferikus kisregényében.

A horvát Ivana Bodrožić kötetének (Fiaink, lányaink) főszereplője egy autóbaleset után mozgásképtelenül fekszik a kórházban. A regény három elbeszélő egymásba fonódó történetén keresztül szól arról, mit jelent egy férfiközpontú társadalomban nőnek születni. A szerző kivételes érzékenységgel, bátorsággal és költői erővel jeleníti meg egy tragikus érzelmi háromszög minden vonatkozását – beleérzésre, együttérzésre késztetve az olvasókat is.