Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál

Könnyűzenei csemegékkel is kényeztet a Liszt Ünnep októberben. Az elképesztő kínálatból szemezgettünk a brit alt pop már hírnevet szerzett tehetségeitől a keleti blokk feltörekvő csapataiig. A sokszínűséget és merészséget látva még a fesztivál névadója is csettintene. 

Budapest Showcase Hub, avagy a BUSH az Akvárium Klubban, Fotó: sinco

Magyar előadók irodalmi ihletéssel

 A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár 11 éve a könyvmolyok budapesti Mekkája, ahol amellett, hogy rajongott hazai írók friss köteteivel lehet első ízben találkozni, új szerzők és külföldi sztárvendégek is képviseltetik magukat. Ha pedig már maximumra toltuk a dedikációkért való sorban állást is, a napok végén kulturális vérfrissítésként benézhetünk egy-egy izgalmas könnyűzenei koncertre. Idén a hazai popszcéna három kurrens szereplője zengi be a Nemzeti Táncszínház Nagytermét: rangidősként a Magashegyi Underground kezd október 13-án, majd Henri Gonzo áll színpadra új zenekarával a következő estén, 15-én pedig a Platon Karataev mutatja be új lemezét. Mindenki erős irodalmi kötődésű projekttel érkezik.

Bocskor Bíborka zenekara Titkos életem című albumát hozza, melynek zenéi teljes egészében Tóth Krisztina verseire épülnek. „Melankolikus, a részletek szépségén elidőző dalok születtek, amelyek bélelt, félhomályos, puha menedéket nyújtanak” – nyilatkozta a költőnő két éve, a lemez megjelenésekor. 

Az afrokaribi és rock & roll vibe-ot egyszerre képviselő zenész, Henri Gonzo újabban szintén az irodalom felé fordult, magyar nyelvre váltott, és a Fran Palermo után egy friss projektet is gründolt ehhez. A Henri Gonzo és a Papírsárkányok versszerű szövegeiből született dalokat gyakran klasszikus zenei hangszerek kísérik. Első kislemezük, a TV Hangyák a pandémia szürreális téli estéit, virrasztásait, furcsa álmait idézik. A lemez dalainak ihletőjeként Petri Györgyöt és Allen Ginsberget éppúgy megemlítik, mint az ókori görög verseket.

Henri Gonzo és a Papírsárkányok, Fotó: Pósalaki Anett

Szintén most először jelentkezik magyar nyelvű albummal a Platon Karataev: a Partért kiáltó című lemez erősen spirituális, mélyebbre megy, mint az eddigi hanganyagok. Ez nem is csoda, ha megnézzük, kik ihlették a szövegeket: a csapat Weöres Sándor, Hamvas Béla, Pilinszky János hatásait említi. „Amikor magyarul éneklünk, sokkal zsigeribb és gyorsabb minden élmény, amit a dalszöveg ad. ­Külön világok nyílnak, akár szavanként” – fogalmaznak a fiúk. A kortarsonline.hu kritikusa nyugat-európai színvonalú, mégis tiszteletreméltóan magyar alkotásként hivatkozik a Partért kiáltóra, és egyenesen „Az év lemeze” címet adná neki.    

Boldogság és bánat édes határvonala az Isolationön

Az Isolation Budapest a fesztivál hivatalos leírása szerint az esős, komor őszi időjáráshoz passzol leginkább: underground előadói rendesen megdolgozzák a lelket. Az Akvárium Klubbal közös szervezésű esemény október 15-én várja a föld alatti stílusok rajongóit. 

A felhozatalból elsőként kell kiemelnünk (Will) Westermant, akinek bemutatkozó albumát még Elton John is jobbnak tartotta a sajátjánál. A nyugat-londoni zenész Neil Young egyszerűségében találta meg saját stílusát, a The Guardian újságírója pedig puhán erőteljes alt popként hivatkozik Westermanra, akinek művészete felér egy meleg öleléssel. „A zenéje folkot, R&B-t és a 80-as évek szintipopját vegyíti, lágy hangja pedig olyan érzést kelt, mintha csak egy palack száján fújnánk be finoman.”

 A 30 éves énekes szorongásait és félelmeit ülteti át dalaiba – bátran beszél diagnosztizált ADHD-járól ­–, és azt az „édes határvonalat” keresi a zenében, amely egyesíti magában a boldogságot és a bánatot. Kozmikus hangszíne szinte visszhangzik a dalokban, miközben megrázó verseket énekel arról, hogyan lehet tisztán látni a káoszban – írta róla még 2018-ban a Pitchfork. Will 8 éves korától énekelt kórusban, és lelkesedéssel említi Henry Purcell hatását is a pop mellett. 

Szintén a Brit-szigetekről érkezik a THE GOA EXPRESS. Ha bárki kérdezné, hogy a tagok miért fogtak muzsikálásba, James Clarke vokalista szívesen megadja a választ: „Unalmasnak találtuk, hogy csak hallgatjuk a zenét, ezért inkább nekiálltunk csinálni is.” Tették mindezt az iskolától kezdve, öten egyfajta bajtársiasságban. A jó kedélyű indie rock hangzás azonnal magával ragad (rögtön egyfajta békés Oasist juttat hallgatója eszébe), ám a zenekar nyugtalanabb psych rock hangzásra is képes, ami viszont már a 60-as, 70-es évek beatjeit idézi. 

És hogy egy női előadót is kiemeljünk a kitűnő felhozatalból, érkezik az Akváriumba Michelle Gurevich, akit egyenesen a női Leonard Cohenként szoktak aposztrofálni. Dalai szerelemről, halálról, félelemről szólnak. Orosz származása, mély, androgün, Tanita Tikaram-szerű búgása megadja az alaphangot a zsigeri balladáknak, amik ismertté tették a torontói énekesnőt.

 A The Sun Dial szerint dalaiban nem beszél, de nem is énekel. „Keresd a dallamot, és üres kézzel fogsz távozni. Mindettől pedig az a nem mindennapi érzés száll majd meg, mintha betévedtél volna valakinek a privát terébe.” Michelle, aki saját maga adja ki albumait, először filmes szeretett volna lenni. Milyen szerencse, hogy mégis a zene mellett döntött, és így őt is hallhatjuk ezen a különleges fesztiválon.

A furcsa, színes zenekar, amely felhőket robbant szét

Színpompás frizurák, vad szettek, tucatnyi feltűnő testékszer – és egy angyalian selymes-reszelős hang, elképesztő hullámzásokkal és mély érzésekkel. Október 16-án egy egészen különc énekesnő és csapata érkezik a Liszt Ünnepre, az Akvárium Klubba. Nai Palm és zenésztársai 2011-ben Melbourne-ben alapították meg a Hiatus Kaiyote nevű neo soul / future soul bandát. Első albumukra azonnal olyan mesterek figyeltek fel, mint Erykah Badu és Prince. Kicsivel később Grammy-díjra is jelölték őket, ami ausztrál együttessel még nem fordult elő korábban. Mostanában Kendrick Lamar, Beyoncé és Jay-Z kölcsönzik a Kaiyote dallamait saját zenéikhez.

Nai Palm, Fotó: Tré Koch
 

Tavaly született stúdióalbumuk, a Mood Valiant ismét bezsebelt egy Grammy-jelölést, méghozzá a legjobb progresszív R&B-album kategóriában. Nai Palm sorsa nem könnyű: pár éve rosszindulatú emlődaganat miatt masztektómián esett át. Mindezt úgy kellett átélnie, hogy édesanyja ebben a betegségben hunyt el. „Valódi áldás, hogy van nekem a zene, amivel mindezt fel tudom dolgozni. Néha ez az egyetlen dolog, ami képes meggyógyítani az embert” – mondja egy tavalyi interjúban.

A Mood Valiant a Jazz Revelations szerint ismét felhőket robbant szét, egyszerre nyugtatja és izgatja hallgatóját egy csodásan furcsa zenei csomagolásban. Az ausztrál Rolling Stone így lelkendezik: „Szédítő vokálok, komplex ritmusok és lenyűgöző kompozíciók teszik a lemezt az év egyik legjobbjává!”

 A keleti blokk meglepetései

A Liszt Ünnep könnyűzenei repertoárját 2022-ben a BUSH, vagyis a Budapest Showcase Hub zárja, amely a kelet-európai régió klubfesztiváljaként hivatkozik magára. Hét éve lelhetünk zenei kincsekre ezen a fesztiválon, hiszen többnyire olyan feltörekvő zenészeket invitálnak a szervezők a magyar fővárosba, akikről maximum csak a legvérmesebb zenerajongók hallhattak.

A húzónevek között persze ismertebb előadók is akadnak. Így például az ukrán Ivan Dorn, aki nem meglepő módon mostanában a szolidaritás üzenetével turnézik. 2011-es első dalával, a Stytsamannal azonnal a sikerlisták élére ugrott, és könnyed popstílusa milliós nézettséget produkált a Youtube-on. Azóta négy stúdióalbumot adott ki, és az egész világon várják fellépésekre. 

Horvátországból Fran Vasilić érkezik, akinek muzsikáját egyfajta lágy, chill, üdítően egyszerű popként jellemzik azok, akik ismerik munkásságát. Manapság nem meglepő, de mégis izgalmas adalék róla, hogy népszerűségét TikTok-videók alapozták meg, zenei ihletőiként pedig ő maga például a The Strokesot említi. 

Csehországból Amelie Sibát fogadhatja érdeklődéssel a magyar közönség, akinek 2020-as, nappaliban rögzített debütáló albuma a Dye My Hair címet kapta – Siba ekkor még csak 17 éves volt! A kritikusok pedig ismét bólinthattak arra az örök igazságra, miszerint egy élvezetes dalhoz elég egy akusztikus gitár és egy ütős dalszöveg. Törékeny, intim dalaiban, melyek úgy hatnak ránk, mintha a naplóját olvasnánk, a felnőtté válás élményét örökíti meg.

Október 19-én, 20-án és 21-én számtalan budapesti helyszín és klub – így például a Magyar Zene Háza, a Központ, a Fészek Klub és a Toldi mozi – ad teret a BUSH-showcase-ek feltörekvő fellépőinek, csak győzzük kiválasztani, hogy melyikük érdemes a figyelmünkre. Pro tipp: mindegyikük!