„Elképzelem, hogy a végén elpöcköli a csikket”
Interjú Schöck Atala operaénekessel

Az 1872-ben Pesten megalapított Wagner Társaság – számos európai város társegyesületével karöltve – tevékeny részt vállalt abban, hogy a Wagner-kultusz szentélye Bayreuthban négy esztendővel később felépüljön. A társaság fennállásának százötvenedik évfordulója alkalmából megrendezett jubileumi koncert hazai szólistája a Fricka és Brangäne emlékezetes megformálójaként ismert, Bayreuthban edződött kiváló mezzoszoprán, Schöck Atala lesz, aki a világhírű német bariton, Michael Volle mellett lép színpadra. Lehetséges-e Wagnert részletekben előadni? Milyen érzés a főistennel perlekedni? Az énekesnőt szerepei mellett arról is megkérdeztük, léteznek-e manapság „Wagner-hangok”? 

lisztunnep_221010_schock_atala_c_papp_eva_vagott.jpgSchöck Atala (Fotó: Papp Éva)

 Hogyan emlékszik vissza első Wagner-élményére?

Az egyetemen történelem és német szakra jártam, mindig is a népvándorlás kora érdekelt, azon belül is a germán törzsek és a mondavilág. Amikor lehetőségem nyílt kimenni egy nyári egyetemi kurzusra, azt választottam, ahol a Nibelung-ének volt a téma, a diplomamunkámat pedig A Nibelung gyűrűje irodalmi hátteréről írtam. Nem vagyok tudóstípus, de büszke vagyok arra, hogy eredetiben olvastam a középkori szövegeket. Zeneakadémiai éveim alatt a Wagner Társaság ösztöndíjával jutottam el Bayreuthba, ahol Siegfried Jerusalemet és Waltraud Meiert hallottam a Trisztán és Izoldában.

Szívesen odaképzelte volna magát melléjük a színpadra?

Az előadás óriási hatással volt rám, de akkor még fel sem merült bennem, hogy valaha is Wagnert fogok énekelni. A diplomázásom után különböző énekversenyeken vettem részt, így hallott engem Toulouse-ban a Bayreuthi Ünnepi Játékok egyik művészeti tanácsadója, aki aztán meghívott előénekelni a Parsifal egyik viráglányának szerepére. Úgyhogy 2004 és 2007 között majdhogynem pályakezdőként énekeltem Bayreuthban. Csodálatos emlékeket őrzök erről az időszakról, egy komplett magyar kolónia dolgozott kint: az énektanárnőm, Németh Judit szerepelt az előadásban, két évig Fischer Ádám vezényelt, Korondi Annával is együtt énekeltünk, a kórusban és a zenekarban máig sok a magyar, és a Wagner Társaság tagjai is minden évben ott ünnepeltek minket.

2021-2022_tavasz_220610_wagner_a_walkur_c_palyi_zsofia_mupa_220617_walkur_palyizsofia_027.jpgSchöck Atala Wagner Walkürjében (Fotó: Pályi Zsófia)
 

Hogyan hatott a Wagnerrel való kapcsolatára, hogy első élményei mind Bayreuthhoz kötődnek?

Rögtön személyesebb viszonyba kerültem a zenéjével. Egy rendkívül szép időszakban voltam ott: még élt Wolfgang Wagner (német operarendező, a Bayreuthi Ünnepi Játékok egykori igazgatója, Richard Wagner unokája és Liszt Ferenc dédunokája – a szerk.) és a felesége. Amikor megérkeztem, az öltözőben egy malomkerék nagyságú virágcsokor várt, és a család minden tagja aláírta a kártyát. Rögtön befogadtak maguk közé. Egészen különleges érzés volt ezt mindössze harmincévesen, kezdőként megtapasztalni. Bayreuthban nagyon szeretik a magyarokat, biztosan a nagy elődeink miatt. Támogatták is a fiatal művészeket, mecénások révén több franciaországi koncertfelkérést kaptam. Jó lenne ismét visszatérni Bayreuthba! 

A lendületes kezdés dacára sokáig mégsem elsősorban Wagner-énekesként tartották számon. Egyáltalán létezik még ez a kategória?

Nem annyira. Részben kényszerűség viszi rá az énekeseket, hogy mindent elénekeljenek. Évek óta beszélünk arról, hogy manapság nincsenek igazi nagy Wagner-hangok. A hang elsősorban a testfelépítésen múlik, a hangszalagok hosszán és vastagságán, de ehhez megfelelő énektechnikával sokat hozzá lehet tenni. Nagy szükség lenne arra, hogy az énekesek fokról fokra kapják meg az egyre nehezebb Wagner-szerepeket, ne azonnal, a karrierjük legelején. Most Lise Davidsenről beszélnek „új Birgit Nilssonként” – a skandináv országokból időről időre érkezik az utánpótlás Wagner-énekesekből. Ők rendelkeznek hozzá a szükséges testi adottságokkal, testmagassággal. A viking háttér, ugyebár… (nevet) Bevallom, én nem tekintem magamat kifejezetten Wagner-énekesnek. Igaz, most Wagner a nagy szerelmem, az, akitől a legszívesebben énekelek, de sok minden mást is szoktam, például a francia repertoárt vagy oratóriumokat. Michael Volle – aki az októberi koncerten a partnerem lesz – büszkén beszél róla, hogy a mai napig Bachot és dalokat is énekel, és én is így vagyok ezzel. Mondanom sem kell, nagyon várom, hogy halljam őt!

Szöveg: Kondor Kata

A fentiekben az interjú részletét közöljük, a beszélgetés teljes terjedelemben az október elején megjelenő Liszt Ünnep Magazinban olvasható.

A bejegyzés trackback címe:

https://lisztunnep.blog.hu/api/trackback/id/tr7517930439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Mutass kevesebbet

LISZT ÜNNEP NEMZETKÖZI KULTURÁLIS FESZTIVÁL

Zenetörténeti jelentőségű bemutatók, legendás együttesek, kortárs produkciók idézik meg Liszt szellemiségét 2023. október 11. és 22. között a harmadik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválon.

süti beállítások módosítása