Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál

Ha valaki járt már orgonakoncerten, tudja, milyen grandiózus hangzás, magával ragadó zenei szépség jellemzi a hangszert. A Liszt Ünnep programjai közt is szép számmal találunk olyan templomi hangversenyeket és orgonaesteket, amelyeken megszólal a Liszt által csak „a hangszerek pápájaként” emlegetett instrumentum. Elmeséljük, hogy melyik miért kihagyhatatlan!

A Zeneakadémia orgonája, Forrás: National Geographic

De miért pont az orgona játszik ilyen kiemelt szerepet az eseménysorozaton? A fesztivál névadója nagy rajongója volt az orgonának, ami többek közt Bach iránti nagyrabecsüléséből, mélyen gyökerező vallásosságából és a hangszeróriás iránti kíváncsiságából fakadt. Nem is csoda, hiszen felépítéséből és bonyolultságából adódóan kinek ne jelentene kihívást az orgona művészi megszólaltatása! Miután Weimarban Liszt magánélete tragikus fordulatot vett, 1861-ben Rómába költözött, és pár évre rá az alsó négy papi rend felvételével belépett az egyházi rendbe. Ettől fogva egyre több orgonára írt műve született, melyek közt egyházi alkotások, világi darabok és más zeneszerzők kompozícióinak orgonaátiratai is megtalálhatóak. Nézzük, hogy a Liszt Ünnep keretében kiknek az előadásában, mely műveken keresztül csendülnek fel Budapest titokzatos, monumentális hangszerei!

Schöck Atala, Fotó: Papp Éva

A Liszt Ünnep nyitókoncertje a Mátyás-templomban

A Liszt Ünnep nyitórendezvényének igazi érdekessége, hogy Liszt egyik legmeghatározóbb műve, a Koronázási mise ismét az 1867-es bemutató helyszínén, a Mátyás-templomban szólal meg. A műről érdemes tudni, hogy Ferenc József és felesége, Erzsébet magyar királlyá, illetve királynévá koronázásának alkalmából született, ám az, hogy a megtisztelő felkérésnek Liszt Ferenc tehet eleget, közel sem volt egyértelmű. Az udvari előírások szerint ugyanis az eseményen csak a bécsi udvari zenekar karnagyának műve hangozhatott volna el. Liszt előrelátóan, még a kiegyezés előtt megtette a szükséges lépéseket, és Rómából azzal a kéréssel fordult politikailag befolyásos barátjához, Augusz Antal báróhoz, hogy járjon közben a megbízatás elnyerése érdekében, hogy „erre mint katolikus, mint magyar és mint zeneszerző, méltónak bizonyuljak”. A bemutató alkalmával a zenemű még az 1768-ban épített hangszeren szólalt meg, amelyet az egyik rendtárs 2015 forintos örökségéből rendelt meg a templom. A templom renoválásával egy időben új hangszerrel is gazdagodott a plébánia, amelynek terveit Dangl Antal aradi orgonaépítő és Schulek Frigyes álmodta meg. Az ekkor készült neogótikus orgonaszekrényen álló angyalszobrokról az a hír járta, hogy valamennyi Liszt Ferenc arcvonásait viseli. Bár a mai orgona szerkezete már nem azonos a Dangl-féle hangszerével, a kereten még mindig megtalálhatóak az angyalok, úgyhogy az október 8-i nyitórendezvényen a hasonlóságnak is utánajárhatunk.

A Mátyás-templom nagy orgonája, Forrás: pomorgona.hu

Bach, a példakép

Mint már korábban említettük, Liszt orgona iránti vonzalma – sok más tényező mellett – Johann Sebastian Bachhal szemben tanúsított rajongásával is magyarázható. Egy alkalommal így írt a barokk zeneszerzőről barátjának, Carl Gillének: „Händel iránti minden tiszteletem ellenére továbbra is mindenekelőtt Bachért rajongok; és ha beteltem Händel hármashangzataival, a passió, a h-moll mise kincset érő disszonanciái és a bachi polifónia más csemegéi felé húz a szívem.”

Kecskés Mónika és Deák László, Fotó: 

Egy biztos, már fiatal korától szívesen és elkötelezetten játszotta Bach darabjait, sőt, sok saját művét is Bach ihlető hatása alatt írta. Ez a hatás tagadhatatlanul jelen van Szent Erzsébet legendája című oratóriumában vagy a B-A-C-H prelúdium és fúgában, melynek alapmotívumát Bach nevének négy betűje képezi. A barokk példakép művei mellett ezt a két kompozíciót is élvezhetjük október 9-én, Kecskés Mónika és Deák László közös koncertjén a Belvárosi Ferences Templomban.

Liszt után szabadon – Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom

A fesztivál egyik kiemelkedő külföldi vendégművésze, Martin Sturm karrierje sok ponton emlékeztet Liszt Ferenc pályájának alakulására. A fiatal német professzor a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen orgonát és improvizációt tanít, a regiszterek és manuálok megszállottja, mindemellett őszinte elhivatottsággal tesz azért, hogy tanítványai által széles körben népszerűsítse és élőn tartsa ennek a különleges hangszernek a kultuszát. „Weimarban orgonistaként és egyházzenészként tanítani számomra azt jelenti, hogy nap mint nap ebből a gazdag és világszerte jelentős orgona- és zenekultúrából merítek, és ebből formálom a jövőt – mondja Martin Sturm. – Weimar egyedülálló orgonatájképe mutatja, hogy az orgona milyen fontos volt az emberek számára a múltban. Weimarban olyan zeneszerzők, mint Bach és Liszt, ezzel a hangszerrel forgatták fel a zenei világot. Szeretném támogatni a fiatal zenészeket minden sokszínűségükben, és teret engedni az új látásmódnak ezen a hosszú és élő hagyományon belül. Mert ennek az összetett világnak a jövőben is szüksége lesz az orgona összetett hangzáskozmoszára.” Szenvedélyét és szakértelmét bizonyítják orgonarestaurálási és hangszerépítési projektjei, illetve a történelmi hangszerek és az orgona jövőbeli fejlődésével kapcsolatos kutatásai is.

Martin Sturm, Fotó: Guido Werner

Martin Sturmmal az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban találkozhatunk október 10-én, ahol nemcsak Liszt orgonaátirataival, de improvizációjával is garantáltan lenyűgözi majd közönségét. 

A minőség diadala

Martin Sturm koncertjének másnapján ismét egy igazi különlegességgel találkozhatnak az orgona rajongói. Szabó Balázs Liszt orgonaműveinek kulcsdarabjait és saját Liszt-átiratait gyűjtötte csokorba, hogy azok a Zeneakadémia Nagytermének orgonáján csendülhessenek fel október 11-én este. A Zeneakadémia hangszerének története igencsak kalandos, érdemes hát megidézni néhány epizódját. A jelenlegi orgona elődjét 1907-ben építette a Voit & Söhne cég, akik a kor kiemelkedő hangszerépítői voltak. Igazi vívmánynak számított, hogy a kezeik közül kikerült hangszer képes volt egy szimfonikus zenekar hangzásvilágát megidézni, technikai újításaik pedig olyan könnyed játékmódot tettek lehetővé az orgonisták számára, ami korábban elképzelhetetlen volt. A rákövetkező évtizedekben a hangszert sokszor átépítették, rekonstruálták, majd el is bontották, amit hol műszaki okok, hol a háború pusztítása vagy a hanyag beavatkozás tett szükségessé. A helyére épült Walcker orgonát 1967-ben adták át, de az első perctől fogva a rosszmájú kritika céltáblájává vált, mert alapanyagként műanyagot és rétegelt lemezt használtak, amely lehetetlenné tette a hangszer művészi megszólaltatását. A Voit orgona reneszánsza 2015-ben kezdődött, amikor Szabó Balázs és az egyetem szakembereiből álló bizottság kidolgozta azt a rekonstrukciós tervet, amelynek eredményeként a világon először minden részletében, autentikusan rekonstruáltak egy századfordulós orgonát, ugyanakkor felruházták a modern orgonaépítészet valamennyi vívmányával is. Nem érdemes tehát az instrumentum igazi szakértőjének, Szabó Balázsnak zeneakadémiai nagykoncertjét sem kihagyni.

Szabó Balázs, Fotó: Valerie Oberreiter

Világok találkozása

Még egy igazi zenei csemegét tartogat a fesztivál azoknak, akik szeretnék kiélvezni az orgona hangját. Az összeszokott páros, Szokolay Dongó Balázs és Fassang László duóját ezúttal a népzene területéről érkező Bolyki Sára, illetve a folklór és a jazz határán mozgó Bolya Mátyás egészíti ki. Az említett fellépőket elnézve igazi műfaji fúzióra számíthatunk, ahol az orgona által képviselt szakrális muzsika, a magyar és keleti népzene világa és a jazz szabadsága lép majd kölcsönhatásba egymással. A művészek nem csupán az általuk képviselt zene stílusát tekintve állnak nagyon távol egymástól, de a professzionális zenészléthez is teljesen más úton jutottak el. Fassang László nagybőgőművész édesanyjának, fuvolaművész édesapjának és zeneszerző-karnagy nagyapjának köszönhetően mondhatni „beleszületett" a zenébe, míg Szokolay Dongó Balázs autodidakta módon sajátította el a hangszeres tudást. A négy kivételes tehetség találkozásának a Liszt és a szakralitás című koncert keretében, október 16-án lehetünk szem- és fültanúi a Zeneakadémia Nagytermében.  

Szokolay Dongó Balázs, Fotó: Veres Anita

Akit igazán érdekel az orgona különleges világa, az szívesen fogja olvasni nemsokára megjelenő Liszt Ünnep Magazinunk témába vágó, sok izgalmas információt tartogató cikkét is. Hamarosan jövünk a részletekkel!