A költő, aki 700 éve nem megy ki a divatból

Firenzei költőfejedelem, akinek halálos ítéletét éppen idén vizsgálták felül, akinek hamvaiért városok viaskodnak egymással, és aki – noha valódi polihisztor volt – elsősorban múlhatatlan irodalmi érdemeivel és az olasz nyelvre gyakorolt hatásával írta be magát a történelembe. Idén 700 éve, hogy Durante vagy (becenevén) Dante Alighieri itt hagyta a földi világot, ebből az alkalomból több, a személyéhez és alkotásaihoz köthető programot is kínál a Müpa új összművészeti eseménysorozata, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.

dante-a-villa-de-cerchi.jpgDante Alighieri, Forrás: actualitté.com 

A kötelező olvasmányok mindannyiunk közös élményei, legyen szó azokról a kötetekről, amelyeken kínkeservvel rágtuk át magunkat, a regényekről, amelyek által végérvényesen megbűvölt és beszippantott minket a szépirodalom végeláthatatlan univerzuma, vagy épp a könyvekről, amelyek olvasónaplóit – szégyen ide vagy oda – a Kötelezők röviden valamelyik példánya ihlette. Dante Isteni színjátéka mindenkinek mást és mást jelent, de egy biztos: megkerülhetetlen alapköve és viszonyítási pontja az európai irodalomnak, az olasz nyelvnek és kultúrának. Szerzőjét szerte a világon hatalmas tisztelet övezi a mai napig, a halála óta eltelt évszázadok során megszámlálhatatlanul sok művészeti alkotást inspirált. Ezek közül több is felbukkan a Liszt Ünnep kínálatában, rögtön mutatjuk is, hol kell keresni őket!

 delacroix_dante_pokla.jpgDelacroix: Dante bárkája (1822), Louvre, Forrás: fidelio.hu

 Nem a tiétek, a mi halottunk!

Dante irodalmi öröksége megkérdőjelezhetetlen, azonban a politikában már korántsem volt olyan tehetséges és szerencsés, mint a betűvetésben. Így fordulhatott elő, hogy a korabeli firenzei hatalmi harcok során egyszeriben a „sötét” oldalon találta magát. E kevéssé rózsás fordulat eredményeképp Dante javait elkobozták, pénzbüntetésre és száműzetésre ítélték, majd mivel nem jelent meg a bíróság előtt, az ítéletét máglyahalálra módosították, úgyhogy a költőfejedelem kénytelen volt menekülőre fogni a dolgot. Ennek köszönhető, hogy végül nem szülővárosában, hanem Ravennában temették el, és – bár Firenze már értelemszerűen másképp viszonyul a költőhöz – Ravenna azóta is makacsul ragaszkodik Dante hamvaihoz. További váratlan fordulat az ügyben, hogy 2021-ben a költő egyik leszármazottja, az asztrofizikus Sperello di Serego Alighieri a jogászprofesszor Alessandro Traversivel közösen kezdeményezte a szégyenteljes ítélet megváltoztatását, hogy egy szimbolikus perújrafelvétel keretében egyszer és mindenkorra tisztázzák az Isteni színjáték szerzőjének nevét. A közvélekedés egyébként valószínűleg nemigen tartana igényt erre az eljárásra, hiszen ma már mindenki számára egyértelmű, hogy Dante felbecsülhetetlen szellemi és kulturális örökséget hagyott hátra. Olyannyira így van ez, hogy halálának 700. évfordulója alkalmából a Nemzeti Énekkar egy különleges, magyar és külföldi komponisták műveit is felvonultató kóruskoncerttel tiszteleg a munkássága előtt. Az esten javarészt az Isteni színjáték egyes részletei által ihletett alkotásokat (köztük négy ősbemutatót is) hallhat a közönség, a zeneművek között pedig Mécs Károly ad elő néhányat Dante szonettjeiből.

 nemzeti_enekkar.jpgNemzeti Énekkar, Fotó: Csibi Szilvia

A Dante-hatás

Az is jól mutatja Dante munkásságának jelentőségét, hogy a már többször is emlegetett Isteni színjáték olyan egyetemes élményünk, amely az elmúlt évszázadokban a képzőművészektől az irodalmárokon át a zeneszerzőkig számos művészt ihletett meg, köztük Rodint, Csajkovszkijt, Botticellit, William Blake-et, de említhetjük fesztiválunk névadóját, Liszt Ferencet is. A komponistát ugyanis egész pályafutása során meglehetősen izgatta Dante költészete, nem csoda hát, hogy több kompozícióját is a Commedia egyes képei nyomán alkotta meg. Ám hogy pontosan milyen hatást gyakorolt egyik zseni a másikra, milyen egyéb, a költőhöz kötődő tervei voltak még Lisztnek, és milyen Dantéhoz kötődő 19. századi műveket érdemes még ismerni, arra a Zeneakadémia Átriumában megrendezett tablókiállítás ad választ. A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont munkatársai által összeállított kiállítás október 10-étől 24-éig lesz látható; ha érdekel a zene és a társművészetek újszerű megközelítése, és kíváncsi vagy, mi áll a világhírű alkotások hátterében, ott a helyed!      

 botticelli_illusztracio.jpgSandro Botticelli: Isteni színjáték, Forrás: kulturszalon.hu

Ne csak nézd, hallgasd is!

Ha már érintettük a költő Liszt Ferencre gyakorolt hatását, nem mehetünk el szó nélkül egyik legismertebb műve, a Dante-szonáta mellett sem, amelyet a Liszt Ünnep keretében két koncerten is meghallgathat a közönség. Az egyik Kiss Péter beszédes címet viselő zongoraestje, a Szerelem és pokol, amelyen egy másik megkerülhetetlen irodalmi ikon, Petrarca szonettjei is komoly szerepet kapnak, a másik pedig az ifjú Ránki Fülöp zongorakoncertje, amelyen Liszt és Dante mellett a 100 éve elhunyt Saint-Saëns is reflektorfénybe kerül. De nem csupán szonáta született, amely Dante nevét viseli, hanem szimfónia is: az 1855–56-ban írt Dante-szimfónia elsőre egyébként nem nyerte el a közönség tetszését, a drezdai premieren csúnyán megbukott, ám egy év múlva, a prágai bemutatón már hatalmas sikere volt. A kezdeti kudarcot azzal magyarázza az utókor, hogy Lisztnek nem állt rendelkezésére kellő idő a zenekar betanítására… De talán kár is ezt firtatni, hiszen tudjuk, mesterműről van szó, amely inspirációul szolgált például Gustave Doré festőművész számára is. Dantét és Vergiliust a Pokol kapujában ábrázoló képét ugyanis annak hatására festette, hogy Liszt Saint-Saënsszal közösen eljátszotta neki a darabot. És hogy mindebből mi a tanulság? Nos, ha a nagy művészek ekkora hatással vannak egymásra, akkor egészen biztos, hogy nekünk is érdemes átadni magunkat a Dante- és Liszt-hatásnak!

211010_kiss_peter_004_c_valuska_gabor_ezt_hasznaljuk_web.jpgKiss Péter, Fotó: Valuska Gábor

A bejegyzés trackback címe:

https://lisztunnep.blog.hu/api/trackback/id/tr6916703232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mutass kevesebbet

LISZT ÜNNEP NEMZETKÖZI KULTURÁLIS FESZTIVÁL

Zenei ritkaságok, ősbemutatók, premierek, legendás együttesek, fiatal tehetségek, a hazai és nemzetközi kulturális élet kiválóságai: 2022. október 7. és 22. között a második Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválon.

süti beállítások módosítása